Ugrás a fő tartalomra

Mire gondolsz, ha meghallod a szót: "menopauza"?

Kérlek, hogy mielőtt végigolvasnád a cikket, gondolkodj el a fenti kérdésen, és írd össze a szavakat, amelyek eszedbe jutnak! Én is ezt fogom tenni a cikk végén, de előtte megosztok néhány gondolatot.

A változókorról beszélni, még mindig tabunak számít, ha pedig egyáltalán szóba kerül, az kifejezetten negatív kontextusban történik, a nehézségeket hangsúlyozva, mintha ez az állapot valamiféle betegség lenne.
Az általános orvoslás egy jelentős rétege mesterséges hormonok fogyasztására buzdít annak ellenére, hogy ennek veszélyeit ma már számtalan kutatás igazolja!

A társadalom üzenete alapvetően negatív a változókorban lévő nők számára, akiknek többsége félelemmel tekint a változásra,  szégyenli az esetleges tüneteket, az egész folyamatot, az érést, az öregedést.

Legfontosabb törekvésem, szemléletet formáljak, hogy bebizonyítsam, a változókorú nőnek nem csak szenvedés jut osztályrészül, hogy az érett nő nemcsak a családja, hanem az egész társadalom számára értékes! Nyugaton, a patriarchális rendszerek megerősödésével ez a tény erősen megtagadottá vált.

A természeti népeknél, az ősi kultúrákban a nő lénye a vérzés elmaradásával teljesedik ki.
Belép abba az életkorba, amikor is jelentős társadalmi szerepet vállal, tudását pedig nem csak tiszteli, de igényli is a közössége.

Az indián kultúrákban például a Nagyanyák Tanácsáé volt mindig is az utolsó, döntő szó. Ha a törzs vezetője nem úgy irányította a közösséget, hogy elegendő ételhez, vízhez és menedékhez jussanak, akkor a Nagyanyák Tanácsa gondoskodott arról, hogy új törzsfőnök kerüljön a helyére. Ugyanígy tettek abban az esetben is, ha háborús időszakban a törzsfőnök gyűlöletet szított, ami veszélyt jelentett a törzs számára.
(Maureen Murdock - The Heroine's Journey)

Nézzük azokat a leggyakoribb fogalmakat, amelyekkel terapeutaként találkoztam, amelyek felbukkanhatnak a változó korú nők gondolataiban:

- Félelem
- Öregség
- Hanyatlás
- Értéktelenség
- Magány
- Fáradtság
- Szorongás

Vég nélkül tudja sorolni minden nő azokat a tüneteket, amelyekről hallott, olvasott és amelyektől retteg.

Azt javaslom cseréljük ki a menopauzához kapcsolódó fogalmainkat, mert:

A MENOPAUZA AZ ELEVEN ALKÍMIA

Olyan átmenet, amely a nő testében, - biológiájában -  lelkében és szellemében zajlik.
Az átrendeződés hordozhat magában nehézségeket, de tudatossággal, a testünket, lelkünket támogató hozzáállással és életvitellel megtapasztalhatjuk az érésünk ajándékait!

És most helyettesítsük a menopauzához kapcsolódó fogalmakat pozitív szavakkal! Írd meg kommentben az ötleteidet, a következő cikkemben pedig elolvashatod mivé formálódtak a saját szavaim!

Szeretettel kívánok Neked a  Bölcsesség Korába való gyönyörű, tudatos belépést!

Ha pedig a cikket értékesnek, informatívnak találod, oszd meg kérlek!



Megjegyzések

  1. Én izgatottan élem meg, olyannak érzem most az életem, mint ahogy talán a pillangó érzi a magáét a gubójában. Várakozás. Talán leginkább ezt érzem alapvetően - az időszakos kellemetlenebb gondolatok dacára is. Kíváncsi vagyok, mi lesz az új minőség. Félni nem félek tőle, a mi családunkban szerencsére nem volt tabu.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lizó! Elnézést, hogy ilyen soká reagálunk! Nagyon szépen megfogalmaztad ezt az állapotot, és azt hiszem nagyon szerencsés vagy, hogy ez nem volt tabu a családban! Köszönöm, hogy megosztottad a megélésed!

      Törlés
  2. Helló kedves polgárok!
    Ne hagyja, hogy a bankok diktálják a kamatlábakat. Az Ön szolgálatában állunk, hogy tárgyaljuk a piac legalacsonyabb tarifáit. Megújítsa jelzálogját a megfelelő időben, találja meg a legjobb ajánlatot. Optimalizálja saját forrásait! A legjobb ajánlatokat adjuk Önnek. Sok bank elutasított téged. Szüksége van-e finanszírozásra adósságának konszolidációjához? Itt található a címünk: pierredubreuil35@gmail.com

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Túl a fiatal éveken, a termékenységen – de akkor miről szól az élet?

Az a helyzet, hogy ebben a földi világban az emberi létezés különböző stációt éljük, és valamennyi stációnak megvan a szerepe, a nagyon fontos szerepe! Ennél fogva pedig valamennyi színtér – a fiatalkortól az egészen érett évekig - igen értékes része az emberi fejlődésnek! Mert nemcsak az a fontos, - főként nem az a fontos - hogy mennyire tudunk egy adott társadalmi illetve vállalati rendszert kiszolgálni! Az élet, az emberi létezés, ennél sokkal szerteágazóbb, sokkal mélyebb színtereken zajlik! És, ahogy haladunk életünk ösvényén, bizony eljutunk abba az életkorba, hogy ezt pontosan átlátjuk, és esetleg változtatni szeretnénk. Némi élethelyzetbeli - vagy élet közepi válság könnyen arra sarkall bennünket, hogy belekezdjünk az önállóságba. A magam részéről negyvenévesen, egyedülálló keresőként két kamaszgyerekkel ugrottam a semmibe. Szó szerint a semmibe . Annyira feszített belülről a szabadság, az önállóság utáni vágy, hogy úgy éreztem, ha nem lépek, beleroppanok. Félt

Az érett nő nyomában

  James Follett brit író fogalmazta meg, hogy a "nők olyanok, mint a jó bor: az idő csak tökéletesíti őket". Persze nem mindenkinek kell ezzel egyet érteni, de szerintem vitathatatlan, hogy ahogy az élet misztériumait megéli egy nő, kiteljesedik fiatalabb énjéhez képest.  Mégis a köztudatban a nő ritkán van jelen, ebben a tökéletes formában. Sajnos elég jól mutatja ezt az, hogy fényképeket keresve ehhez az íráshoz, mit találtam.  Nő illetve felnőtt nő szópárokra számtalan fotó jelent meg, amelyeken ránézésre 23 évesnél semmiképp sem idősebb lányok voltak megfelelő mennyiségű sminkkel öregítve, illetve a sokadik oldalon feltűnt egy agg hölgy, akit már nyugodtan nevezhetünk szép korúnak. A kettő közé eső kortartományban még tovább keresgélve egy magamban csak "idegnyugtató reklám"-nak nevezett sztereotip ábrázolás bukkant fel: az amerikai álmot megvalósító nő, akinek tökéletes rend van a konyhájában, miközben süt-főz az ő kis vagy nagy családjának.