„ Azt akarom, hogy mindenki megismerje azt a kultúrát, mely különbözik attól a patriarchális világtól, amelyben élünk, és azt akarom, hogy megkérdőjelezzék a jelen társadalmi berendezkedést !” (Karolin Klüppel) Északkelet-India Meghalaya tartományban található egy apró falu Mawlynnong, ahol egyáltalán nem a szokásos patriarchális rend uralkodik. A társadalmi berendezkedés az ősi matrilineáris hagyományokat követi. Karolin Klüppel berlini fotográfus a Lányok Királyságának nevezte Mawlynnong-ot. A saját szemével akarta látni ezt a „fordított” világot, és a tervezett kilenc hónapos ott tartózkodásából végül két év lett. Különböző khási családoknál szállt meg egy „ hihetetlenül tiszta és nyugodt, békés faluban ”. Egy olyan közösséggel találkozott, ahol a legfiatalabb lányok öröklik, a vagyont, a tulajdont, - de ők gondoskodnak idős szüleik jólétéről is - ahol a férfiak költöznek a feleségeik lakhelyére, és a gyermekek az anyjuk nevét viselik. Az anyajogúság eredetét
Korábban ígértem már a változókort leginkább jellemző két archetípus bemutatását , amit ma részben teljesítek is, de előtte nézzük meg, miért is érdemes nekünk ősmintákról beszélgetnünk? Az Eredendő Erő – Nők a XXI. században (gondolatok, interjúk) című könyvemben többek között így fogalmaztam meg az archetípusok szerepét: Segítségünkre vannak önmagunk, reakcióink, cselekedeteink megértésében, de az élethez való alapvető viszonyaink feltérképezésében is, és rávilágíthatnak kapcsolati rendszereinkre. Lelkünk színpadát archetípusok, mítoszok, legendák hősnői, hősei népesítik be. Ott vannak ők a mesék, legendák és mítoszok történeteiben, de megjelennek a modern kori könyvekben, filmekben. És, ha szemügyre vesszük az elmúlt húsz év legnagyobb közönségsikert aratott könyveit és filmjeit, akkor azt látjuk, hogy a hősnő archetípusa újjászületőben van . Senki ne gondolja, hogy a női lét sokszínűsége, a Hősnő utazása kimerülne a görög panteon vagy a biblia által festett női szerepe