AMA - A Mélység Asszonyai - Változókor, Változó Nő

  James Follett brit író fogalmazta meg, hogy a "nők olyanok, mint a jó bor: az idő csak tökéletesíti őket". Persze nem mindenkinek kell ezzel egyet érteni, de szerintem vitathatatlan, hogy ahogy az élet misztériumait megéli egy nő, kiteljesedik fiatalabb énjéhez képest.  Mégis a köztudatban a nő ritkán van jelen, ebben a tökéletes formában. Sajnos elég jól mutatja ezt az, hogy fényképeket keresve ehhez az íráshoz, mit találtam.  Nő illetve felnőtt nő szópárokra számtalan fotó jelent meg, amelyeken ránézésre 23 évesnél semmiképp sem idősebb lányok voltak megfelelő mennyiségű sminkkel öregítve, illetve a sokadik oldalon feltűnt egy agg hölgy, akit már nyugodtan nevezhetünk szép korúnak. A kettő közé eső kortartományban még tovább keresgélve egy magamban csak "idegnyugtató reklám"-nak nevezett sztereotip ábrázolás bukkant fel: az amerikai álmot megvalósító nő, akinek tökéletes rend van a konyhájában, miközben süt-főz az ő kis vagy nagy családjának. 

Drága Hölgyek, emlékeztek még a kamaszodó énetekre? Arra, aki időnként csak hevert az ágyon és bámulta a plafont? Arra a kamaszra, aki elgondolkodott saját létezésén, a világgal való kapcsolatán? Aki időnként harsány volt, időnként begubózott és nem  lehetett megközelíteni, mert szúrt, mint egy sündisznó? Aki pontosan tudta, mit nem akar, de nem feltétlen tudta, mit is akar. Éveken át fejlődött, formálódott kívül és belül. Azt kell mondjam, a változókor erősen hajaz a kamaszkorra, azzal az apró eltéréssel, hogy szerencsés esetben, most már azt is meg tudjuk mondani, hogy mit akarunk. Pontosan körvonalazódik mi az, amin változtatni akarunk, és mi az, amit egyáltalán nem akarunk már elviselni! Nem ismerem a statisztikai adatokat, de ki merem jelenteni, nagyon sok nő lép ki a párkapcsolatából a változókor időszakában. Számtalan kliensemet kísértem az elmúlt húsz évben, hasonló szituációban, és el kell mondjam, a férjeik nem nagyon értették, mi történik, miért akar életük párj

Hogy erős hormonális változások zajlanak a testünkben az vitathatatlan, de az átmenet megélése, még a hasonló tünetek ellenére sem egységes! Sok esetben pedig egyáltalán nincsenek tünetek! Erős eltérés tapasztalható a különböző földrajzi területeken, szerepet játszik a kulturális közeg, a szociális - és gazdasági környezet, az egészség alapállapota, a családi minták, a személyes habitus és beállítottság is. Az, ahogyan egy adott kultúra viszonyul a változókorhoz, meghatározó tényező lesz abban, hogyan élik meg a nők az átmenet időszakát. 2016-ban készült ebben a témában egy kutatás Kínában. Két csoportot vizsgáltak, 54 moszó és 52 han asszony részvételével. A nők életkora mindkét csoportban 40 és 60 év között volt. A moszók a legkisebb létszámú közösség Kínában, és mind a mai napig matriarchális rendszerben élnek. Ezzel szemben a han, a legnagyobb etnikai csoport, és patriarchális rendszerben élnek. A vizsgálatok eredménye szerint a moszó nők a változókor időszakában nag

Ahogy az előző cikkemben ígértem , megosztom ma azokat a fogalmakat, amelyek a változásom időszaka alatt megélt élményeimet tükrözik. Azokat az élményeket, amelyekről soha senki nem tett említést, amelyekről nem beszélünk, pedig határozottan léteznek! A változás, nemcsak tünetek és szenvedés sokasága! És, hogy ezzel a tapasztalatommal nem vagyok egyedül, azt rövid videóinterjúkkal fogom  alátámasztani, melyeket megosztok itt az oldalon.! Addig is azt javaslom, cseréljük le a változókorhoz kapcsolódó jól ismert szavainkat, és kezdjük el formálni a saját nézőpontunkat! A megszokott sémák megnehezítik, hogy másként tekintsünk erre az időszakra, elfedik a változásban rejlő lehetőséget, azt hogy a változókor másként, tudatosan is megélhető, hogy nem puszta szenvedéssel járó időszakról van szó! A sztereotípiákat átalakítva megtanulhatjuk nagyobb természetességgel kezelni a kihívásokat - mert lehetnek kihívásaink - megtanulhatunk  természetességgel közelíteni testünk, lelkünk in

Kérlek, hogy mielőtt végigolvasnád a cikket, gondolkodj el a fenti kérdésen, és írd össze a szavakat, amelyek eszedbe jutnak! Én is ezt fogom tenni a cikk végén, de előtte megosztok néhány gondolatot. A változókorról beszélni, még mindig tabunak számít, ha pedig egyáltalán szóba kerül, az kifejezetten negatív kontextusban történik, a nehézségeket hangsúlyozva, mintha ez az állapot valamiféle betegség lenne. Az általános orvoslás egy jelentős rétege mesterséges hormonok fogyasztására buzdít annak ellenére, hogy ennek veszélyeit ma már számtalan kutatás igazolja! A társadalom üzenete alapvetően negatív a változókorban lévő nők számára, akiknek többsége félelemmel tekint a változásra,  szégyenli az esetleges tüneteket, az egész folyamatot, az érést, az öregedést. Legfontosabb törekvésem, szemléletet formáljak, hogy bebizonyítsam, a változókorú nőnek nem csak szenvedés jut osztályrészül, hogy az érett nő nemcsak a családja, hanem az egész társadalom számára értékes! Nyugaton,

Mélység: Egy kicsit tágabb horizonton szemlélni a testünket, a létezésünket, a környező világot. Bölcsebben. Szeretettel, ha lehet. Levetni a sémákat , kikutatni a sztereotípiák mögött  meghúzódó Valóságot mely mélységes csendben várakozik.  Ránk vár, arra, hogy a keresésre induljunk. A változással belépni a bölcsesség korába, egy új elevenségbe . Felülemelkedni a társadalmi stigmák és korlátok rendszerén. Többek között ebben igyekszünk segíteni itt az AMA oldalán. A mélység a lelkünkben lakozik. M agában rejti az előttünk járó generációk tudását, bölcsességét. Ott van a belső hangunkban, a tudattalanunk mélyén, a sejtjeink rejtekén. A testünk működését ismerni, az igényeit felismeri és tisztelni nagyon fontos, de korántsem elegendő! A lelkünk, szellemünk igényei legalább ennyire fontosak! A női testtel, a nő működésével foglalkozó orvosi és pszichológiai nézetek alapjait az uralkodó nem, vagyis a férfiak rakták le. Olyan emberek, akiknek nincs és nem is lehet tapa