Az Eredendő Erő – Nők a XXI. században (gondolatok, interjúk) című könyvemben többek között így fogalmaztam meg az archetípusok szerepét:
Segítségünkre vannak önmagunk, reakcióink, cselekedeteink megértésében, de az élethez való alapvető viszonyaink feltérképezésében is, és rávilágíthatnak kapcsolati rendszereinkre.
Lelkünk színpadát archetípusok, mítoszok, legendák hősnői, hősei népesítik be. Ott vannak ők a mesék, legendák és mítoszok történeteiben, de megjelennek a modern kori könyvekben, filmekben. És, ha szemügyre vesszük az elmúlt húsz év legnagyobb közönségsikert aratott könyveit és filmjeit, akkor azt látjuk, hogy a hősnő archetípusa újjászületőben van.
Senki ne gondolja, hogy a női lét sokszínűsége, a Hősnő utazása kimerülne a görög panteon vagy a biblia által festett női szerepekkel.
A vallások elterjedése előtt nők vezették a szakrális életet, kereskedtek, gazdálkodtak, földjeik voltak, egészen addig, amíg ezt meg nem tiltották nekik és meg nem fosztották őket hivatásuktól, vagyonuktól.
(Ezt nem egyszer leírtam már, és még nagyon sokszor le fogom, hogy egyre többen emlékezzünk arra, egyre többünkben tudatosuljon: nőnek születni nem egyenlő az alacsonyabb rendűséggel, a visszahúzódással, a csendességgel! Emlékezzünk, hogy nőként ugyan olyan jogunk van bármihez, hangsúlyozom bármihez, mint akármelyik férfinak! Hogy nőként egyes egyedül mi dönthetjük el, gyermeket vállalunk-e, avagy nem! Szeretném, ha a jövőben egyre kevesebb nőnek kellene megtapasztalnia, hogy privilégiumot jelent, ha valaki férfinak születik!)
Az ősi gyógyító erő azonban elpusztíthatatlanul jelen van! Napjainkban már a nők is bátrabban vállalhatják fel saját természetüket és autentikus énjükből fakadó céljaikat. Még vannak jó néhányan akik nem merik megtenni, de ahogy a világ, úgy remélem ez is változik!
A KIRÁLYNŐ
A negyvenes éveink kezdetén, vagy a vérzésünk természetének változásával illetve annak elmaradásával a Királynő, mint ősminta aktiválódik a személyiségünkben, és igen hosszan elkísér bennünket.
Egy új időszak veszi kezdetét, amikor egy kicsit más szemmel nézünk önmagunkra és ebből adódóan a külvilág felé is másként fordulunk. Felelősséget kezdünk vállalni a saját életünkért - ha eddig még nem tettük volna - és elkezdjük más szemmel nézni vagy egyáltalán észrevenni életünk sokszínűségét, lelki, szellemi, mentális aspektusait, és talán elkezdjük ezeket értékelni, tisztelni is.
Kialakul egy olyan szuverenitás iránti igény, amit lehet, hogy előzőleg egyáltalán nem tapasztaltunk.
Ennek az archetípusnak a segítségével érhetjük el a bölcsességünket, és megtanít bennünket a kellő önbecsülés elérésére is.
Vannak a világban olyan minták és olyan szerepek, amelyeknek a megélése egy bizonyos érettséget követel tőlünk. Ilyen minőség a Királynő archetípusa is!
Akkor válhatunk természetes módon Királynővé, ha viszonylag tudatos életet éltünk/élünk, feltérképeztük nőiségünk aspektusait és meg is tudtuk azokat élni, ha bölcsen merítünk az előző időszakokból.
Királynővé válni gyakorlati út.
Megtapasztalások sokasága vezet el bennünket ehhez az éréshez.
A Királynő archetípusának egészséges jelenlétekor a következő tulajdonságokkal bírunk:
- határozott kisugárzásunk van
- árad belőlünk a stabilitás
- a határainkat kellő határozottsággal jelöljük ki
- célkitűzéseink tiszták
- cselekvéseink határozottak
- képesek vagyunk cselekvésre inspirálni másokat, mert megtanultunk másokkal bánni
- a számunkra megfelelő emberekkel vesszük körül magunkat
- megengedjük magunknak az érzelmek megélését és kimutatását
- büszkén, szabadon vállaljuk az érzékiséget.
A Bölcs Öreg archetípusa mellett a Királynő volt az, amelynek megnyilvánulását erőteljesen akadályozták a patriarchális rendszerek, mert stabilitásában, kiteljesedésében igencsak félelmet jelentett a mindent – a nőt pedig különösen – kontrollálni akaró hatalmaknak.
A Királynővé érés a szív ösvénye, a szív megnyitása nélkül, nem érhetünk bele az egészséges archetipikus mintába.
Ez a szív általi nyitottság teszi a királynőt természetes módon vezetővé.
Olyan vezetővé, aki nem elvesz, hanem ad! Abban vezet és támogat másokat, hogy ők is magukra találjanak, megerősödjenek.
Érettségénél fogva globálisan látja és/vagy érzékeli a helyzetet, így általában pontosan tudja, hogy mikor mire van szükség. Bőséget teremt, és ezt is megtanítja másoknak!
A Királynő erős, de érzékeny teste igényli, hogy minél mélyebbre és mélyebbre merüljön a szexualitásában! Nem véletlen, hogy letűnt korokban az érett nők szexuális beavatók voltak…
A Királynő szabad! Nem tartják már fogva a különböző elvárások, nem akar megfelelni másoknak, képes tisztelni önmagát és megélni autentikus énjét.
Párkapcsolatában is szabad!
Olyan társsal tud együtt élni, aki pont ezt a szabad, független, ugyanakkor érzékeny énjét imádja, miközben érzi és tiszteli alapvető sérülékenységét.
Olyan férfiakkal tud kapcsolódni, akik erős alapokkal bírnak, akik egészségesen élik a férfiminőséget, és erejüket nem a nő elgyengítéséből és lealacsonyításából akarják nyerni.
A Királynő soha nem rendelődik alá, ahogy nem akar uralkodni sem egy másik ember felett.
Ő maga sem kér számon és nem közvetít elvárásokat, ahol nem kap elég tiszteletet és megbecsülést egyszerűen odébbáll, mert már nem függ senkitől, és nem az a célja, hogy bármi áron elfogadják, hogy vélt szeretetért, vagy valami pótlékért kuncsorogjon.
Az archetípus kihívásai:
Amikor a szív útján járunk, és megnyitjuk magunkat, olykor felnagyítva érzékelhetjük a még meglévő sebeket, a szívünk fagyott, zárt tereit.
És amikor ezekkel az állapotokkal, ezekkel a terekkel találkozunk, bizony valahogy bánnunk kell velük!
Ki kell tisztítani a sebeket, ami egyáltalán nem fájdalommentes, de ha engedjük, hogy kiürüljön a méreg, és megteremtjük a teret a gyógyulásnak, akkor nemcsak egyre nyitottabbá, de egyre ragyogóbbá is válunk! És ami a legfontosabb, hogy nem élünk többé sebzettségben!
Néha könnyű összetéveszteni a szabadságot a meneküléssel. Amikor menekülünk, akkor egyáltalán nem tudunk nyílni, sőt! Sokkal inkább rejtőzködni igyekszünk, elrejtjük a sebezhetőségünket, és olyan képet akarunk mutatni, akik valójában nem mi vagyunk.
Stabilitás helyett kételyek között gyötrődünk.
Ilyenkor általában keményen dolgozunk, nagyon erősen egy célra fókuszálunk, a jövő tervezgetésébe merülünk, amiből azonban kimarad a pillanat megélése. A pillanatról pillanatra megtörténő tudatos választás. Inkább menekülünk, és folyamatosan bizonyítani akarunk… talán, hogy érünk annyit, mint mások. Nem halljuk meg a saját belső hangunkat.
Ennek a vége általában a kiégés, miközben úgy érezzük, hogy mások valahogy sokkal jobban csinálják az életet, mint mi.
Ha így történnek a dolgok, legyünk magunkkal nagyon gyengédek, ha szükséges kérjünk támogatást, és kezdjünk el beleérni a Királynő egészséges minőségébe.
Mert, ha azt elérjük, akkor áradóak vagyunk, állandó kapcsolatban a szívünkkel. Magunkból adunk, a példánk által adunk, és ahogy felemeltük önmagunkat, ugyanúgy képesek vagyunk felemelni másokat is azáltal, hogy átadjuk a tudásunkat.
A tudásunk, a bölcsességünk átadása pedig megóvhatja a világunkat.
Nem a rendszerszintű hirtelen változásokban hiszek, hanem abban, hogy az egyén fejlődése által formálódik a világ, hogy általunk alakulnak a dolgok, és hogy nekünk, akik elérünk egy bizonyos tudatossági szintet, lehetőségünk és felelősségünk is, hogy megóvjuk az életet.
Hogy megfékezzük ezt az eltorzult és értelmetlen pusztítást.
A Királynő szolgál! Úgy szolgál, ahogy minden vezetőnek kellene...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése